A kineziológiának több mint 20 ága van, melyek mind a stresszoldásra irányulnak. Noha a kineziológiai ágak technikájukat tekintve különbözőek, ami viszont többségükben közös, az az ún. izomteszt használata. Ilyenkor egy meghatározott inger (melyek lehetnek szavak, képek, bizonyos gondolatok, emlékek felidézése, akupunktúrás pontok érintése, stb) következtében az izom tartása megváltozik, melyből tudunk következtetni a stressz mértékére és okára. 

​

A különböző kineziológiai módszerek alkalmazása eltérő esetekben javasolt, van olyan, ami inkább fájdalomcsillapításban hatékonyabb, míg mások inkább az érzelmi stresszek vagy éppen a tanulási nehézségek csökkentésében eredményesek.

​

A kineziológia nem kezel tüneteket, nem gyógyít, hanem az egyensúlyi állapot irányába visz.

One Brain (más néven Three in One Concepts) kineziológia

​

A One Brain a kineziológiai módszerek közül az egyik legismertebb irányzat. Kidolgozói Gordon Stokes, Candace Callaway és Daniel Whiteside 1972-ben rakták le a módszer alapjait, és mára már az egész világon elterjedt. A módszer elsősorban az érzelmi stresszek oldására helyezi a hangsúlyt. Széles eszköztárában a pedagógiai és pszichológiai elemek mellett megtalálhatók a Hagyományos Kínai Orvoslás elemei, a Bach virágterápia, a szimbólumterápia, stb., de felhasználja az agykutatás legújabb eredményeit is. 

 

A One Brain alapelve, hogy testi és pszichés problémáink mögött nagyon sok esetben különböző érzelmi blokkok állnak. De hogyan is van ez?

 

Talán furcsán hangzik, pedig testünk és agyunk fogantatásunktól kezdve – mint egy hatalmas kapacitású computer -- tárolja életünk összes addigi emlékét, tapasztalatát. Noha ezeknek jelentős részére már nem is emlékszünk tudatosan, mégis ezek egész további életünkben meghatározzák majd gondolkodásunkat, cselekedeteinket és reakcióinkat. 

 

A számítógép-hasonlatnál maradva -- amikor egy számunkra stresszes szituációba kerülünk, akkor az agy először is villámgyorsan lefuttat egy keresést a múlt emlékeiben, és ha egy hasonló múltbeli eseményt talál, mint a mostani (nem kell „szó szerinti egyezés”, elég, ha csak néhány apró részlet stimmel), akkor ennek a megtalált múltbeli tapasztalatnak megfelelően reagálunk a jelenben. Több baj van ezzel, például: a szituáció lehet, hogy hasonlít, de nem pontosan ugyanaz. Vagy az, hogy: eltelt közben egy idő és az, ami például gyerekkorban egy jó reakció volt, egyáltalán nem biztos, hogy 30 év elteltével is az lesz. De az is lehet, hogy reakciónk már ott a múltban sem volt egy telitalálat. 

 

Tehát stresszben az agy robotpilótára kapcsol, csökkentett üzemmódban működik (hátsóagyi működés) -- nem is a tudatos énünk irányít ilyenkor minket – hanem automatikusan lefuttat egy múltbeli programot. És ez így rendben is van, amíg ez a túlélést szolgálja. Képzeljük el, hogy hazafelé menet ránk vicsorog egy böhöm nagy kutya. Itt másodperceken múlik, hogy ép bőrrel megússzuk a helyzetet: nagyjából két választás van: megküzdünk vele vagy villámgyorsan elmenekülünk. 

 

Az agy azonban akkor is így viselkedik, ha érzelmi stresszel állunk szemben. Vajon itt is hasznos a csökkentett üzemmódú működés? Egyértelműen nem, hiszen éppen azon agyterületeink kapcsolódnak le ilyenkor, amik hozzásegíthetnének minket, hogy új variációkat, kreatív lehetőségeket, új nézőpontokat próbálhassunk ki a problémánk megoldása érdekében, és ne a régi eltárolt, elavult mintákat ismételgessük újra és újra. 

​

A kineziológus feladata ezeknek a régi, blokkot okozó viselkedésmintáknak a felkutatása és feloldása. A One Brain jelentése Egy Agy, és arra utal, hogy a módszer segítségével problémáink megoldásába bevonjuk az összes agyterületünket. Ha pedig az agy összehangoltan működik, akkor újra szabadon választhatjuk meg, mit tegyünk, és immáron ki tudjuk találni a mindenki számára legjobb megoldást.

​

​

​